Micsoda KUTYAÉLET! Maxie

Enged meg nekem, hogy bemutassam neked és egyben megemlékezzek Maxie kutyáról. Maxie 2016.10.22.- én 14 éves korában eltávozott az Örök Mezőkre és itt hagyta a mókusokat, a gazdáját és engem. Maxie egy springer spaniel kutya volt,  másfél éven át többször heteken át vigyáztam rá. Manhattanben laktak és odaköltöztem hozzájuk abban az időben amikor a gazdája elutazott. Legtöbbször két, vagy három hétig tartott, sőt egyszer egy hónapig.

Maxie a gazdájával

Az első találkozásunk történetét most itt pár mondatban leírom.
Elmentem megismerni Maxiet és a gazdáját, mert nem mindig volt barátságos első találkozáskor, vagyis idegent csak úgy nem fogadott el, csak ha bemutatták neki. Velem is ez történt, csengettem és álltam az ajtó előtt és hallottam, hogy rohan az ajtóhoz és nagyon mérgesen ugat, kicsit ijesztő volt. Na, de a bátorságomat azért nem vesztettem el, nem adtam fel. Az ajtó kinyílt résnyire, a gazdája megállt a félig nyitott ajtóban, rászólt Maxire, hogy csend és üljön le, erre ő szót fogadott. A gazdája rám mutatott és mondta neki, hogy Ágnesnek hívnak és én az ő barátja vagyok. Maxie rám nézett, majd ő rá és a következő pillanatban az ajtó kitárult és egy nyugodt, boldog, barátságos eb fogadott. Amikor mentem a nappali szobába Maxie körülöttem ugrált, örült nekem és minden simán ment.

Imádott a Central parkba sétálni, és ott mindent felkapkodni ami ehetőnek látszott, valamint a mókusokat üldözni nagy ugatás kíséretében. A Central parki sétára általában hétvégén került sor, akkor órákig le- felrohangált. Így nem lehetett előtte megemlíteni, vagy csak kiejteni ezt a szót, hogy Central park, mert akkor körme szakadtáig húzott arra. Úgy tudta, hogy merre van a Central park, tehát tudni kellet, hogy merre forduljon az ember, ahogy az épület ajtaján kiléptünk.

Utálta ha a számítógép előtt ültem, mindent megtett azért, hogy onnan felállítson és játszásra ösztönözzön. Direkt provokáltam, hogy mi lesz a reakciója, sokszor mellém ült és a mancsát feltette az asztalra a klaviatúra közelébe. Miután megunta elrohant hogy hozzon pár játékot és a vége az volt, hogy rohant a pórázért és elébem tette. Ez persze azt is jelentette, hogy mennie kell, így mentünk egy sétára. Persze mindig elvégezte a dolgát, hogy igaza legyen. Imádni való kutyus volt, okos, jól nevelt, időnként bátortalan, de HŰ BARÁT.

Imádott rajta ülni, és oda – vissza kellett tologatni

Az kicsit furcsa volt nekem, hogy velem akart aludni egy ágyban, mivel a gazdája erre szoktatta. Úgy tudtam megoldani az alvást, hogy a lábamnál helyezkedhetett el, odatettem neki a párnáját és így nyugodtan tudtam aludni. Bár volt egy probléma, hogy időnként hortyogott. Annyira lakáshoz volt szokva, hogy tudta tartani magát akár tizenkét órán át is. Nappali órákban, ha egyedül volt, akkor nem ivott, hogy ne legyen probléma. Imádott az ülőgarnitúra tetején feküdni és ez által nekem a nyakam körül feküdt, mondhatom átölelt. Kutyákkal nem lehetett összeerezteni, tehát kutyajátszótérre nem tudtunk menni.

Olyan okosan figyel, mindent megértett

Imádott a tengerparton játszani, futni, akár fürödni

Kapar valami után, nagy munkában van

Szeretnék én is magamnak egy ilyen igazi kutyatársat. Hiányzik a kis piszok nagyon. Az utolsó találkozásom vele 2010 Húsvét hetében volt, kimentem vele a Húsvéti Fesztiválra, ami az 5- ös Avenue-n szokott lenni.

A történet 2. része itt található, csak kattintson a linkre ITT >>>

A történet 3. része itt található, csak kattintson a linkre ITT >>>

MAXIE REST IN PEACE

Láthatsz Maxie -ről videókat itt, ha IDE KATTINTASZ a linkekre!!!!

ha IDE KATTINTASZ az 1. linkre!!!!

ha IDE KATTINTASZ az 2. linkre!!!!

ha IDE KATTINTASZ az 3. linkre!!!!

ha IDE KATTINTASZ az 4. linkre!!!!